Site Overlay

Vitamin E Supplements and Risk of Prostate Cancer in U.S. Men

Anyagok és módszerek

Vizsgálati populáció

A vizsgálatban részt vevő férfiakat a Cancer Prevention Study II (CPS-II) Nutrition Cohort (a továbbiakban egyszerűen Nutrition Cohort) 86 404 férfi résztvevője közül választották ki, amely a rák előfordulásának és halálozásának prospektív vizsgálata 184 192 amerikai férfi és nő körében. A táplálkozási kohorsz, amint azt máshol részletesen leírtuk (12), a CPS-II mintegy 1,2 millió résztvevőjének egy alcsoportja.

A résztvevők 50-74 évesek voltak az 1992-es vagy 1993-as felvételkor, amikor kitöltötték a saját maguk által adott, postán küldött kérdőívet. Az újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések megállapítása érdekében 1997 és 1999 szeptemberében utókövetési kérdőíveket küldtek. Az élő kohorsz tagjai esetében a válaszadási arány mindkét kérdőív esetében közel 91% volt.

Az elemzésből kizártuk azokat a férfiakat, akik a felvétel és 1999. augusztus 31. között elvesztették a nyomon követést, akik a felvételkor bármilyen prevalens rákos megbetegedést (kivéve a nem melanoma bőrrákot) jelentettek, vagy akiknek a prosztatarákról szóló önbevallását nem lehetett megerősíteni, valamint azokat a férfiakat, akiknek hiányos információi voltak az E-vitamin használatáról (N = 13 700). Az elemzett kohorsz 72 704 férfiból állt.

A prosztatarákos esetek azonosítása

A regisztráció és 1999. augusztus 31. között bekövetkezett, halálos vagy nem halálos prosztatarákos esetek közül 4281-et azonosítottunk és igazoltunk. A prosztatarákos eseteket a két nyomonkövetési kérdőívben a rákról tett önbevallás alapján azonosították (N = 4 154), és orvosi feljegyzésekkel igazolták (N = 3 304), az állami rákregiszterekkel való összekapcsolásból (N = 850), vagy azonosították, ha az 1999. augusztus 31-ig tartó nyomon követés során a halál okaként halálozási bizonyítványon rögzítették (N = 127). A haláleseteket a kohorsz tagjai között a Nemzeti Halálozási Indexszel való összekapcsolás révén állapították meg (13).

Az előrehaladott prosztatarák elemzéséhez a Whitmore-Jewett stádiumbeosztási rendszer szerint C és D stádiumúként igazolt prosztatarákos eseteket, az állami rákregiszter által regionálisnak vagy távolinak minősített eseteket és a prosztatarákos haláleseteket vettük figyelembe. Összesen 668 előrehaladott esetet vontunk be az előrehaladott esetek elemzésébe.

Kiegészítő E-vitamin-bevitel felmérése

A pótlólagos E-vitamin-bevitelt az 1992-1993-as felvételkor egy 68 tételből álló, félig kvantitatív étkezési gyakorisági kérdőív (FFQ) segítségével állapítottuk meg. Az FFQ, amely a rövid “Egészségügyi szokások és kórtörténet kérdőív” (HHHQ) (14, 15) módosítása, az elmúlt egy év során hetente bevett E-vitamin tabletták számát kérte jelenteni. A válaszkategóriák a következők voltak: 1-3 hetente, 4-6 hetente, 1 naponta, 2 naponta, 3 naponta, 4 naponta, illetve 5 vagy több naponta. A dózisra vonatkozó információkat is gyűjtötték az E-vitamin tablettákra vonatkozóan IU-ban (100 IU, 200 IU, 400 IU, 1000 IU, nem tudom). A 12 099 egyéni E-vitamin-kiegészítő használatáról beszámoló 12 073 férfi nem adta meg az adagot, és 400 NE adagot kaptak, ami a leggyakrabban jelentett egyéni E-vitamin-kiegészítő adag. A teljes kiegészítő E-vitamin-bevitel magában foglalja mind az egyéni E-vitamin-kiegészítők, mind a multivitamin tabletták hozzájárulását. A napi E-vitamin-kiegészítő adagot az FFQ alapján becsültük meg a Diet Analysis System 3.8a verziójának (15) segítségével, amely a multivitaminok E-vitamin-tartalmát tablettánként 31 NE-re becsüli. Az α-tokoferol étrendi bevitele az Egyesült Államokban lényegesen alacsonyabb, átlagosan körülbelül 15 NE naponta (4).

A hosszú távú E-vitamin-kiegészítő-használatot az 1982-es CPS-II kérdőívben kapott korábbi információk alapján értékelték. Ez a kérdőív tartalmazott egy olyan részt, amely négy étrend-kiegészítő (multivitaminok, A-vitamin, C-vitamin és E-vitamin) jelenlegi használatára kérdezett rá. Minden egyes étrend-kiegészítő esetében a résztvevőket arra kérték, hogy adják meg az elmúlt hónapban használt alkalmak számát és a használat éveinek számát.

A kiinduláskori E-vitamin-kiegészítő bevitelt az 1992-1993-as kérdőívre adott válaszok alapján vizsgálták gyakoriság és adagolás szerint. A férfiakat a használat gyakorisága szerint besoroltuk az E-vitamin-kiegészítőket soha nem használók, az alkalmi használók (férfiak, akik heti egy-három multivitamin tabletta vagy E-vitamin tabletta szedéséről számoltak be), vagy a rendszeres használók (férfiak, akik heti négy vagy több multivitamin tabletta vagy E-vitamin tabletta szedéséről számoltak be) csoportjába. A rendszeres felhasználók körében gyakori volt a napi étrend-kiegészítő használata, a férfiak 83%-a számolt be napi E-vitamin-kiegészítő használatról (multivitaminból vagy egyéni étrend-kiegészítőkből).

A kiegészítőkből (egyéni étrend-kiegészítők és multivitaminok együttesen) származó E-vitamin napi adagját négy IU-kategóriába sorolták (nincs, 31 IU, 32 és <400 IU között, ≥400 IU). A napi 31 NE kategória túlnyomórészt olyan férfiakat képvisel, akik multivitaminokat használnak, de egyéni E-vitamin-kiegészítőket nem. A 400 vagy több NE bevitel legalább az egyéni E-vitamin-kiegészítő napi használatát jelenti a leggyakrabban jelentett adagban (400 NE). Az E-vitamin-kiegészítők hosszú távú használatát az 1982-es és 1992-es kérdőívek adatainak kombinálásával vizsgálták. Ezen elemzésekhez azokat a férfiakat, akik 1982-ben multivitamin vagy egyéni E-vitamin használatról számoltak be havonta 16 vagy több alkalommal (ami nagyjából heti 4 alkalomnak felel meg) és 1992-ben rendszeres E-vitamin-kiegészítő használatról, rendszeres felhasználóknak minősítették; azokat, akik sem 1982-ben, sem 1992-ben nem számoltak be E-vitamin-kiegészítő használatról, soha nem használóknak minősítették, és azokat, akik 1982-ben és/vagy 1992-ben nem számszerűsített “alkalmi” használatról vagy havonta 1-15 alkalommal történő bevitelről számoltak be, alkalmi felhasználóknak minősítették. Minden elemzést megismételtünk mind a multivitamin-használatról beszámoló férfiak bevonásával, mind pedig kizárásával.

Statisztikai elemzés

A Cox-féle arányos kockázati modellel vizsgáltuk a kiegészítő E-vitamin-bevitel és a prosztatarák előfordulásának összefüggését, miközben korrigáltuk az egyéb lehetséges kockázati tényezőket. Minden Cox-modellt a modellen belüli rétegzéssel korrigáltunk az életkor (a felvételkor betöltött életkor egyetlen éve) és a faj (fehér, fekete, egyéb) szerint (16). A többváltozós modellek olyan változókat is tartalmaztak, amelyek kiigazították az iskolai végzettséget, a prosztatarák családi anamnézisét testvérnél és/vagy apánál, a dohányzást, a testtömegindexet (BMI) (kg/m2), valamint a teljes energiabevitel, az energiával kiigazított teljes zsírbevitel, a likopin és a teljes (étrendi és étrend-kiegészítő) kalciumbevitel kvintiliseit. Az életkor kivételével minden kovariátort dummy-változóként modelleztünk az 1. táblázatban szereplő kategóriák segítségével.

View this table:

  • View inline
  • View popup
1. táblázat.

A demográfiai jellemzők életkorral korrigált százalékos és átlagosansa,b értékei E-vitamin-adagolás szerint 1992-ben, CPS-II Nutrition Cohort, 1992-1999

Vizsgáltuk, hogy a kiegészítő E-vitamin-bevitel és a prosztatarák előfordulása közötti kapcsolat változik-e más vizsgált kockázati tényezők szerint. Mivel az ATBC vizsgálat (1) a prosztatarák előfordulásának csökkenését figyelte meg az α-tokoferol-kiegészítőt szedő dohányosok körében, megvizsgáltuk mind a rendszeres E-vitamin-bevitel, mind az E-vitamin adag (nincs, 1-31, ≥32 NE) és a prosztatarák előfordulása közötti összefüggést dohányzási státusz (soha, jelenleg és korábban dohányzó) szerint rétegezve. Minden bemutatott interakciós P-érték kétoldalas P-érték az arányszámok (RR-ek) heterogenitására a likelihood ratio statisztika (17) segítségével számított P-értékek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.